Regisztráljon még ma, hogy teljes hozzáférést szerezzen a dokumentumokhoz és papírok letöltéséhez teljesen ingyen
Všetky súbory na stiahnutie na našej stránke nájdete práve v tejto sekcii. Robíme všetko pre to aby sme zoznam súborov na stiahnutie udržiavali vždy aktuálny a zodpovedajúci vaším potrebám.
Vznik členstva
Otvorením živnosti sa stáva každý podnikateľ automaticky členom hospodárskej komory v Rakúsku. Každá spolková krajina ma vlastnú hospodársku komoru. Príslušnosť ku hospodárskej komore je určená miestom, na ktoré je prihlásená živnosť.
Po ohlásení živnosti dostane každý podnikateľ dôležité informácie členstve v hospodárskej komore a prístupové dáta, ktorými sa môže prihlásiť na internetovej stránke. Každý podnikateľ tam má zriadený svoj účet, kde nájde informácie o svojej živnosti a iné zaujímavosti.
Poplatky
Súčasne musí každý podnikateľ platiť členské poplatky. Výška členského je vo všetkých spolkových krajinách rozdielna. Najnižšia je vo Viedni a v Dolnom Rakúsku 40 Eur a najvyššia v spolkovej krajine Kärnten 138 Eur.
Členské poplatky sa uhrádzajú raz ročne, počas celej doby prevádzkovania živnosti.
V prípade pozastavenia živnosti počas celého jedného roku, je podnikateľ povinný uhradiť len 50% z ročného členského.
V prípade, že podnikateľ prevádzkuje živnosť menej ako pol roka, musí takisto zaplatiť členské len vo výške 50% z ročného členského.
Povinnosť platenia poplatkov zaniká až zrušením živnosti.
Platenie odvodov do sociálnej poisťovne v Rakúsku
Všetci opatrovatelia ako samostatne zárobkovo činné osoby sú v Rakúsku zaradení do povinného sociálneho poistenia a sú povinní odvádzať odvody pre správcu tohto poistenia. Správcom tohto poistenia je Sociálna poisťovňa živnostenského podnikania.
Obsah povinného sociálneho poistenia:
– dôchodkové poistenie – Pensionsversicherung
– zdravotné poistenie – Krankenversicherung
– úrazové poistenie – Umfallversicherung
– dôchodkové zabezpečenie Samostatne zárobkovo činných osôb
Vznik poistenia
Poistenie vzniká dňom ohlásenia živnosti. Stačí jeden deň poistenia v mesiaci a odvody sa za uvedený mesiac platia v plnej výške. SVA je o vzniku poistenia nového poistenca upovedomená živnostenským úradom okamžite po otvorení živnosti. Nie je potrebné robiť osobitné prihlásenie do SVA.
Pre výpočet odvodov do sociálnej poisťovne -SVA- je rozhodujúci vymeriavací základ. Keďže u nových prevádzkovateľov živnosti ešte nie je známa výška ich príjmu, s ktorého sa vypočítavajú odvody, každoročne je stanovená minimálna výška vymeriavacieho základu. Z tejto sumy sa odvody vypočítavajú prvé tri roky trvania živnosti. Po troch rokoch sa vymeriavací základ zvyšuje pre odvody do penzijného fondu a v zdravotnom poistení a na dôchodkové zabezpečenie samostatne zárobkovo činnej osoby. Výška poistného na úrazové poistenie sa počas celého poistného obdobia nemení.
Tieto vymeriavacie základy treba považovať za priebežné, upravujú sa po zistení skutočného príjmu poistenca. Skutočný príjem poistenca sa zistí po podaní daňového priznania poistencom na príslušnom finančnom úrade. Finančný úrad vydá rozhodnutie – Einkommensteuerbescheid a kópiu zasiela do SVA.
Poistné sa platí kvartálne. Uhradiť sa musí do konca druhého mesiaca každého štvrťroka – teda do 28.Februára, 31. Mája, 31. Augusta, 30. Novembra.
Prihlásenie sa na finančný úrad
Po ohlásení – vzniku živnosti je každý podnikateľ povinný do jedného mesiaca ohlásiť svoju podnikateľskú činnosť na príslušnom Finančnom úrade. Stačí neformálne prihlásenie buď písomnou alebo ústnou formou. Okrem toho je potrebné vyplniť dotazník,Verf24, ktorý si môžete stiahnuť v dokumentoch.
Na základe údajov v tomto dotazníku sa príslušný finančný úrad rozhodne, či bude živnostníkovi udelené daňové číslo – a tým pádom sa zahrnie do daňového systému, alebo zostane len v evidencii. Daňové číslo je spravidla vydané len v prípade, ak uvedený predpokladaný príjem v dotazníku je vyšší ako 11.000€ alebo príjem z obratu vyšší ako 36.000€. Po pridelení daňového čísla je podnikateľ poväčšine vyzvaný na podanie daňového priznania, ak nebolo podané v zákonnej lehote a vzniká mu povinnosť na podanie daňového priznania každoročne.
Príslušnosť k finančnému úradu
Príslušným finančným úradom na podanie daňového priznania je ten finančný úrad, v obvode ktorého je daňovník prihlásený k pobytu v čase podania daňového priznania a kde vykonáva svoju živnostenskú činnosť.
Príslušným finančným úradom nie je finančný úrad, v ktorého obvode sa nachádza miesto, na ktoré je len ohlásená živnosť -Gewerbestandort, ak živnostenská činnosť na tomto mieste nie je vykonávaná.
Vznik daňovej povinnosti
Príjmy opatrovateľov sa zaradzujú, podľa zákona o dani z príjmu medzi príjmy z prevádzky. Miesto , kde má opatrovateľ prihlásenú živnosť sa považuje za sídlo prevádzky. S pravidla je to klient, rodina, kde opatrovateľ vykonáva svoju podnikateľskú činnosť.
Pri príjmoch z prevádzky je každá SZČO považovaná za daňovníka z neobmedzenou daňovou povinnosťou. Dôležité je, že pri neobmedzenej daňovej povinnosti je výška nezdaniteľného príjmu v Rakúsku vo výške 11.000€ (platí pre rok 2014).
Termín na podanie daňového priznania je 30. apríl v roku, ktorý nasleduje po roku, v ktorom boli dosiahnuté príjmy.
Podať daňové priznanie je povinná každá osoba s neobmedzenou, ale aj s obmedzenou daňovou povinnosťou a to vtedy ak:
• je na podanie vyzvaná príslušným finančným úradom, resp. sú jej počtou doručené príslušné daňové formuláre (§ 42 Abs. 1 Z 1 EStG 1988)
• v prípade, ak už bolo daňovníkovi pridelené daňové číslo
• v prípade dosiahnutých príjmov, ktoré automaticky podliehajú zdaneniu (§ 42 Abs. 1 Z 2 EStG 1988)
• v prípade, ak čistý príjem je vyšší ako 11.000€ pri neobmedzenej daňovej povinnosti (§ 42 Abs. 1 Z 3 EStG)
• v prípade súbehu príjmov zo závislej a nezávislej činnosti
• v prípade príjmov zo závislej činnosti a iných príjmov vyšších ako 730 Eur, ak je celkový príjem vyšší ako 12.000 Eur
Ďalším dôvodom na podanie daňového priznania v Rakúsku je uplatnenie si daňových bonusov, ktoré sa za určitých podmienok ako negatívna daň vyplatia podnikateľovi.
Výška dane v Rakúsku sa určuje podľa výšky príjmov:
Príjem do výšky 11.000 Eur je oslobodený od dane.
Príjem od 11.000 Eur do 25.000 Eur podlieha 36,50% dani.
Príjem od 25.000 Eur do 60.000 Eur podlieha 43,214% dani.
Príjem nad 60.000 Eur podlieha 50% dani.
Vedenie evidencie príjmov a výdavkov
Každý podnikateľ si musí samozrejme viesť evidenciu svojich príjmov. Najbežnejším spôsobom zisťovania príjmu pre malých ale aj stredných podnikateľov je Einnahmen-Ausgaben-Rechnung.
Einnahmen-Ausgaben-Rechnung je súhrn príjmov a výdavkov podnikateľa za uplynulý účtovný rok. Tento súhrn príjmov a výdavkov je potrebné prípade kontroly z finančného úradu predložiť kontrolnému orgánu.
Ku príjmom opatrovateľa/ky patrí :
• honorár za poskytované služby – Taggeld
• náhrada cestovného – Reisegeld
• vecné príjmy (napr. za bezplatnú stravu a ubytovanie) – Sachbezug
• náhrada za úhradu soc. poistenia – Sozialversicherung
K výdavkom opatrovateľa/ky je možné zarátať:
• skutočne vynaložené výdavky, ktoré bezprostredne súvisia z vykonávanou činnosťou opatrovateľa príp. výdavky pevne stanoveným paušálom, 12% – Basispauschalierung
• odvody na sociálne poistenie príp. iné pripoistenia
Ak podnikateľ použije odpočet skutočných výdavkov (ak sú vyššie ako paušál) po predchádzajúcom uplatnení si výdavkov paušálom, je možné opätovne sa vrátiť ku paušálu až po uplynutí 5 rokov. Preto si treba poriadne zvážiť, či sa oplatí uplatniť si skutočné výdavky, kvôli jednému roku, ak si podnikateľ nie je istý, či bude mať skutočné vynaložené výdavky vyššie aj v nasledujúcich rokoch.
Pri výdavkoch opatrovateľa je vhodnejšie vzhľadom na obmedzené možnosti skutočných výdavkov využívať paušál, ktorý je aj často vyšší ako skutočné výdavky.
A magánvállalkozói engedély bejelentésének folyamata:
• A tartózkodás bejelentése és a Meldezettel megszerzése (az illetékes önkormányzatnál vagy községházán)
• Igazolás a WKO-Neugründungsförderung-tól – amely alapján a kervényező fel van szabadítva az első magánvállalkozói engedély kiváltásának díjától
• A magánvállalkozói engedély bejelentése a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (az illetékes önkormányzatnál vagy községházán)
A magánvállalkozói engedély kiváltásához szükséges okmányok:
• Személyi igazolvány vagy útlevél
• Kivonat a bűnügyi nyilvántartásból, amely nem lehet régebbi, mint 3 hónap, és annak hivatalos német nyelvű fordítása
• Jelentkezési űrlap az ideiglenes tartózkodásról – Meldezettel
• Űrlap az első magánvállalkozói engedély díjától való felmentésről – Neugründungsförderung.
A magánvállalkozói engedély áthelyezése – Standortverlegung
Abban az esetben, amennyiben a magánvállalkozói engedély abban a családban van bejelentve, amelyben az ápoló tevékenységét végzi, a páciens elhalálozása esetén, vagy a tevékenységének befejezésével szükséges áthelyeznie a magánvállalkozói engedélyét, azaz áthelyeznie üzemét. Az üzem új helye általában a páciens lakóhelye.
A magánvállalkozói engedélyt 3 héten belül szükséges áthelyezni, a magánvállalkozási tevékenység helyének megváltoztatása után, különben 2 180€ bírságot kaphat.
A magánvállalkozói engedély áthelyezése a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalban végezendő – az önkormányzati városokban, városokon kívül a kerületi hivatalokban.
A magánvállalkozói engedély áthelyezése lehetséges személyesen, postai formában, e-mailben vagy elektronikusan.
A magánvállalkozói engedély áthelyezéséről és a tevékenység más helyen végzéséről automatikusan informálva van az illetékes SVA és WKO. A magánvállalkozói engedély áthelyezése díjmentes.
A magánvállalkozói engedély felfüggesztése/megújítása – Ruhend/Wiederbetriebmeldung des Gewerbes
A magánvállalkozói engedély felfüggesztése az illetékes WKO-Gazdasági Kamara kirendeltségénél lehetséges. A jogszabályzatban meghatározott határidő a magánvállalkozói engedély felfüggesztésére a tevékenység vegzésétől számító 3 hét. Egyes konkrét esetekben lehetséges a magánvállalkozói engedély felfüggesztése visszamenőleg 18 hónapra. A magánvállalkozói engedély utólagos felfüggesztésénél visszamenőleg megszűnik az SVA társadlombiztásitási kötelezettség is. Az egészségügyi biztosítást azonban az SVA csak a hónap végével szünteti meg, amely során értesítést kap a magánvállalkozói engedély felfüggesztéséről.
A magánvállalkozói engedély felfüggesztése határozatlan időre történik, és ez az időszek semmiféleképpen nincs korlátozva.
A magánvállalkozói engedély felfüggesztéséről a kérvényező igazolást kap a WKO-tól, hogy a magánvállalkozói engedélyt felfüggesztették, és a későbbiekben az SVA-tól is, hogy megszűnt a kötelező egészségügyi-, és társadalombiztosítás is. Ezt az igazolást a lehető legkorábban szükséges eljuttatni az illetékes Egészségügyi Biztosítóba Szlovákiában, ahol a biztosítottnak megújítják az egészsegügyi biztosítását.
A magánvállalkozói engedély megújítása szintén a Gazdasági Kamaránál történik. A magánvállalkozói engedélyt a lehető legkorábban szükséges megújítani a magánvállalkozói tevékenység végzésének kezdetétől, legkésőbb azonban 3 héten belül.
A magánvállalkozói engedély felfüggesztése és megújítása díjmentes. A magánvállalkozói engedély felfüggesztéséről és megújításáról a WKO-Gazdasági Kamara automatikusan informálja az SVA-t. Nem szükséges külön bejelenteni ezt.
A magánvállalkozói engedély megszüntetése
A magánvállalkozói engedély megszüntetését az illetékes Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalban szükséges elvégezni – önkormányzatnál vagy kerületi hivatalnál. A magánvállalkozói engedély megszüntetése a kérvény a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalba történő kézbesítésének napjával lép érvénybe, és visszavonhatatlan. A magánvállalkozói engedély megszüntetésével véget ér a kötelező egészségügyi-, és társadalombiztosítás is, mégpedig a hónap végével, amelyben a magánvállalkozói engedély meg lett szüntetve. A magánvállalkozói engedély megszüntetéséről kiállított igazolást, amelyet az SVA küld, szükséges bevinni abba az illetékes Egészségyi Biztosítóba Szlovákiában, amelyben megújítják a biztosított személy biztosítását.
A magánválallkozói engedély megszüntetését szükséges bejelenteni a Pénzügyi Hivatalba is, és a legjobb ezt a Verf25 űrlap révén.
